Millenniumi emlékfa
I. világháborús emlékfal
1938-ban a temető bejáratánál az I. világháborús elhunyt halottak emlékére egy 135 névből álló emléktáblát helyeztek el. Nagy impozáns emlékmű, egészen kemény kőből, 1 haranggal, oltárral, első oldalán sötét, kemény kőből hatalmas kiemelkedő kereszttel. A besorozást innen Hortról sem kerülhették el, így a máshol hősi halált szenvedőkre megemlékezünk e névsornál.
A zárda megalakulása
1930-ban épült fel a zárda. A soproni Isteni Megváltó Leányai telepedtek le a bitumen út mellett az egyemeletes apácazárdában. Az apácák elsősorban tanítani jöttek. Közülük 6-an irányították a tanítást, a világi tanerők száma nyolc volt. A régi idős emberek kedvesen emlékeznek vissza rájuk, habár csak 1945-ig éltek itt.
( A Zárda történetéről egy külön menűpontban emlékezem meg részletesen)
A korábbi templomok története
Az eredetileg besenyőtelepülésű Hortnak a tatárjárás után HURTH néven saját plébániája van. 1333-ban 4 garas, 1334-ben 4 garas, 1335-ben 3 garas pápai tizedadót fizetett az egyház. A korabeli írások szerint 1696-ban kőtemplom épül, 1720-ban “Szentlélek tiszteletére” szentelt templomot említenek.
A Horti egyházközség 1748-tól önálló. A plébánia birtokában található Canonica Visitatio , gróf Esterházy Károly püspök 1766.jul.10-i látogatásáról készült, ilyennek írja le a község akkori templomát:
” 1.A templom kőből. Gerendás. Szentlélek tiszteletére benedikálva. Három oltár van benne, mindennel ellátva. Kórus fából, ott 6 változatú orgona, tremula is van benne. Sekrestye elegendő szekrényekkel, gyóntatószék, szószék, padok is vannak. Hajó felett kicsiny torony 14 fontos csengővel. Külön haranglábon 3 q, 1.5 q, 60 fontos harang.”
A második Canonica Visitatio 1811 május 16-án báró Fischer István látogatása alkalmából készült. Így ír a falu akkori templomáról:
“ 1.A falu közepén széles téren fekszik.
2.Szerkezete szilárd anyagból van, de nem nagyon erős. Fazsindely a teton jó állapotban, a templomteton vaskereszt. A kórusból rossz falépcsőn kell felmenni a haranghoz. Építette Czimeg László Horti plébános, alapjától kezdve Battyhány György segítségével, a hívek hozzájárulásával. 1796-ban fejezték be.
3.A templom boltozatos, kórus a torony alatt kőből 6 változatú orgonával. Padlózata tégla. 1794-ben épült márványutánzatos fa szószéke, cirádákkal. Kupolácskájában a Szentlélek jelképe a galamb.”
Főoltára 1715-ben készült, Szentlélek eljövetelét ábrázoló képpel ellátva. A főoltár felirata: ” Az Istennek dicsősségére a Horthi Jobbágyinak örömére ezen képet íratta és az egész oltárt építette Nagym.Gróf Battyhány József Őexelenciája.An.1795″. A másik oltár Szt.Anna tiszteletére 1796-ban készítve. Képe felett felirat:”A Horthi híveknek ájtatos költségével építettett . An.1796 “.
1820-ban restaurálták a templomot.
A II. világháború martalékává vált a templom, 1944. november 17-én hajnali fél három órakor a németek felrobbantották .
Megsemmisült tornya, tetőzete, falai leomlottak. Megsemmisült az összes templomi felszerelés is. Csodával határos módon csak a nagy fakereszt, mely a mai templomban van elhelyezve-maradt meg.
Az egyházközség még 1942-ben megvette a Wintenberg kastélyt. Ebben háromosztályos iskolát működtetett és ebben laktak az apácák. Itt működött a mozi is. A háború után, mivel megsemmisült a templom, ebben a mozi helységben tartották a szentmiséket is. 1948-ban a hívek hozzákezdtek a templomépítéshez is.
II. világháborús emlékfal
Az új templom története
Hogy a romokban heverő templom helyett miért kultúrház építését szorgalmazza az egyház? Az esperes-plébános Mahunka Imre indoklása: a kultúrház megépítése is a templomépítés ügyét szolgálná. Egyrészt szükségtemplomként, másrészt a kulturális rendezvények bevételeit a templom építésére fordítanák. A képviselő testület 1947. október 25-i egyhangú határozatában 525 négyszögöl területet ad a kultúrház építésére.
Az építkezést 1948. december 1-én megkezdik, de 1949. június 29-től templommá tervezik át, s építkezése ennek megfelelően folytatódik.
Az engedélyt a Hatvani járás főjegyzoje 9/4/1949. szám alatt 1949 február 24-én hagyta jóvá, melyet az Egyházmegyei Főhatóság 1949 szeptember 9-én láttamozott (Dr. Czapik Gyula).
A templom tervezője Árkay Bertalan (1901-1971) műépítész, a modern templomépítészet hazai úttörője.
Ő irányította a városmajori, a mohácsi Fogadalmi templom terveinek elkészítését. Ő restaurálta a váci székesegyház altemplomát, a Budapesti Szépművészeti Múzeum épületét. 1948-ban a Horti templom építésének kezdetén a Középülettervező Intézet munkatársa.
Az új templom 40 méter hosszú, 18 és 24 méter széles, 3 hajós, román stílű templom, fakazettás mennyezetű, 2 darab 28 méter magas toronnyal. A két torony között Jézus szíve szoborral.
Az egyházközség képviselőtestülete 1949. augusztus 21-én határozatot hoz, melyet Dr. Czapik Gyula érsek 1949. szeptember 9-én jóváhagy.
Ennek értelmében az egyházközség templomát tovább kívánja építtetni. A beadott költségvetések közül Gajdóczi Dezso gyöngyösi építési vállalkozó költségvetését fogadja el 71606 Ft összegszerűségben, melyből egyelőre csupán a főhajót építi ki Árkay Bertalan tervezőmérnök utasítása szerint. Ez az építkezés egyelőre 44000 Ft-ot tesz ki, melyhez az anyagot 25000 Ft erejéig az egyházközség adja. Fedezetül szolgál: a meglévő 10000 Ft, az eladott templomi földekből befolyt 23952 Ft, az adóként kivetett befolyni remélt 50000 Ft valamint az egyházmegyei hatóságtól segélyként folyósítandó 5000 Ft.
A Képviselőtestület 1949. szeptember 3-án tartott rendkívüli közgyűlési határozatában megbízza Borosi József gyöngyösi ácsmestert a templom ácsmunkájának és palafedési munkájának elkészítésével. A vállalt összeg az ácsmunkákra 15880 Ft, a palafedési munkákra 2590 Ft. Az egyházközség adja a faanyagot, gerendákat. A kastélyban való fakitermelést Borosi József a melléadott napszámosokkal ingyen kitermeli.
Az Egyházközségi Képviselőtestület 1949. október 15-i jegyzőkönyvének tanúsága szerint a tervezett tetofedési munkákat meg kell előznie a legszükségesebb bádogosmunkák elvégzésének.
Szól a jegyzőkönyv a beszerzési gondokról, a helybéli vaskereskedő segítő közremuködéséről. Elfogadja Grünbamm Sándor gyöngyösi bádogmester ajánlatát 1384 Ft összegben.
1949. november 6-án a képviselotestület elhatározza, hogy elfogadja a tervezőmérnök utasítását, a toronynak 1 méterrel a tetősík feletti kiépítését. Elhatározza azt is, hogy az előtérrel együtt kiépíti a két sekrestyét, s elkészítteti a kórust. Hozzájárul, hogy az egyház 10 kh földet adjon el. Végül az 1949-re tervezett templomépítési munkák 125000 Ft értékben valósulnak meg.
1950-ben tovább folyik a templom építése. 1950.szeptember 3-i képviselőtestületi ülésen hozott határozatot az érseki hivatal szept. 6-án jóváhagyja. Ennek értelmében Godó János Rákoskeresztúri asztalost bízza meg asztalosmunkáinak ( 12 db tölgyajtó és 6 db fenyő sekrestyeablak) elkészítésével 14002 Ft értékben. 1950-ben 68573,20 Ft-ot, 1951-ben 76676.04 Ft-ot fizet ki az egyházközség a folyó munkák elvégzésére. Gulyás István esp.plébános így összegzi 1951. évi templomépítési zárszámadását:
‘1. Az egyik tornyot 16 m-ig elkészítettük 8250 Ft értékben Gyulaváry Ferenc gyöngyösi építési vállalkozó által.
2. Elkészült a templom szentélyének mennyezete, a két sekrestye mennyezete és bevakolása 7765 Ft értékben.
3. A főoltár mensalapját és dobogóját 1800 Ft értékben Godó István asztalos készítette.
4. A főoltár márvánnyal való burkolása 4000 Ft, 4 db szenteltvíztartó 4000 Ft.
5. A főoltárra tabernaculum ajtó, kereszt, villanytartó, 6 db gyertyatartó, 3 db kánontábla 4200 Ft összegben.
6. Harangállvány készítése 4000 Ft.
7. A templomba a mérnöki rajz szerint bergmancsövek és huzalok beszerelése 13781 Ft értékben.”
A hajómennyezet elkészítését is tervezik Szalka Alajos helyi ácsmester által. Ez évben a hajó felhajópadlózása, gerendák kiképzése és állás készítése 8712 Ft összegben tervezett.
1951-ben megrendeli az egyházközség Szlezák László budapesti harangöntőtől egy kisharang és 1095 mm és 550 mm csaptávolságú nagyharangok elkészítését.
1952.jun.22. A képviselőtestület határoz arról, hogy Szalka Alajost megbízza, hogy a meglévő anyagból toronylépcsőzet készüljön a harangállványig 1500 Ft értékben.
Az építkezés az anyagbeszerzési nehézségek miatt sok gonddal jár.
1952. okt. 11-én Gulyás István esp. plébános arra kéri az Egyházmegyei Főhatóságot, hogy 6 köbméter fenyődeszka, 40 kg drótszeg, 2 q vasbetonhuzal és 50 q cement biztosításával segítse a templom építkezését.
1952. okt.24. A Főegyházmegyei Hatóság felé esp. plébános úr az alábbi adatokat terjeszti:
Egyházmegyei Hatóságtól kapott segély és kölcsön:
1949.szept.17. 5000 Ft
1950. márc.24. 6000 Ft
1949.nov.5. 10000 Ft
1950.márc.24. 6000 Ft
Összes: 27000 Ft
Templomépítés részletezése : 1948. alapozás. kb. 50000 ,- Ft
1949. alap kitoldás, falak 125030.70 Ft
1950.tetőzet 68573.20 Ft
1951.ajtók, ablakok 76676,- Ft
1952. mennyezet, villany 46489,- Ft
Az egyház saját anyagi értékei
Kb. 200000 nagyméretű tégla 150000 Ft
100 vagon farkasmályi kő 200000 Ft
faanyagok, vasneműek 150000 Ft
5000 ingyen fuvar a/30 Ft 150000 Ft
Összes: 1016769 Ft
Az építkezés, ha lassan is, de halad előre. Jelentős az 1954 év amikor is aug.5.-i határozatában az egyházközségi képviselőtestület elhatározza, hogy az épülő templomának egyik tornyát teljesen készre építteti . Az eddig 17 m magasságról 23 m magasságig építteti ki. Elfogadja Gyulavári Ferenc építészvállalkozó árajánlatát 25000 Ft munkadíj ellenében. A torony nagy keresztjét Kedvek Béla műlakatos készíti el.
Ő készítette még 1950-ben a három kovácsoltvas bejárati ajtót 155×265 cm méretnagyságban, valamint 3 db 600×115 cm-es vasablakot, összesen 12360 Ft értékben. A kovácsoltvas ajtók Dr. Czapik Gyula érsek ajándékai.
1957.jan.27.-i közgyűlésen dönt a képviselőtestület arról, hogy templomának is második tornyát is kiépítteti . A torony építését Gyulavári Ferenc vállalja 27000 Ft-ért. Elfogadja Fain István helybeli lakos ajánlatát, aki a második kereszt és villámhárító elkészítését 3500 Ft-ért vállalja.
1959-ben készülnek Mohai Attila és Zsigmond üvegfestészeti műtermében a templom szentélyablakai. egy db 4,9 négyzetméter és 7 db körablak, ólomba foglalt színes égetett, festett üvegből. A főoltárképet Árkayné Sztéló Lili tervezete . Az ő terve a szószék mozaikja is. A mozaikot Dr. Molnár Ernő pap – művésztanár készítette 1952-ben (5000 Ft)
1969.február 8-án szentelték fel a templom 32 új padját, melyet Erdélyi Ferenc helyi asztalos készítette 120000 Ft értékben.
Még ez évben csillárokkal, szőnyegekkel gazdagodik a templom felszerelése.
1970-ben elkészül 100000 Ft kölcsönnel a templom külső vakolása.
1972-ben megtörtént a templom belső festése Csábi Zoltán helybeli festő végezte. A képeket Járdán József kápolnai esperes-plébános festette .
1974.nov.17-én áldják meg a templom orgonáját, melyet a Fővárosi Hangszerkészítő Vállalat orgonakészítőüzemében készítenek. Szeidl János műszaki vezető az irányító. Az orgona bekerülési költsége 400000 Ft. Tervezője: Dr. Szigeti Kilián pannonhalmi bencés atya .
1976-ban készül el a Dr. Nagy Lajos pásztói plébános tervezte szembenéző oltár 33000 Ft-ért Alapját Fekete Erno bogácsi kőfaragó készítette 29000 Ft-ért.
1977-ben elkészül a templom cementlapozása.
1980-ban megérkezik P. Szőke János segítségével a templom fűtésére szolgáló Dantherm kazán. Beszerelése 38000 Ft.
Még ez évben megtörténik a harangok villanyárammal való működtetése.
1984-ben 60 db széket vásárolnak a kórusra és a sekrestyébe.95 őszén határozta el az egyházközség képviselőtestülete a templom külső felújítását. A munka elvégzésére pályázatot írt ki. Nyertesei: Agócs Antal és Csatai József jászárokszállási vállalkozók. Decemberben megvásároltuk a kiváló minőségű rombuszpalát, majd januárban a még szükséges anyagokat: deszkát, lécet, alulemezt, stb. A munka március végén kezdődött és július elején fejeződött be. Először a tornyot kellett felállványozni. Újra kellett a toronysisakot deszkázni, lemezelni, a keresztet festeni. Majd következett a tető megbontása. Palát, lécet, lemezt kellett bontani, s újjal pótolni. A sok eső gátolta a munkavégzést, de megakadályozni nem tudta. A tetőés az esőcsatornák elkészülte után következett a homlokzati falak javítása, festése. Igényes munkavégzés eredményeként szép lett templomunk. A templom a hívek adományából, valamint az Önkormányzat és a mezőgazdasági Szövetkezet adományából újult meg. Közel ötmillió forintba került a felújítás. A templom újbóli megáldására 1996. november 17-én a Millecentenárium évében került sor.
A templomkertben áll Nepomuki Szent János mészkőszobra
A templom műleírása
A templom 40 m hosszú, 24 m és 18 m széles. Háromhajós, világítása bazilikális, szentélye megemelt, ennek két oldalán sekrestyével és oratóriummal. Román stílű templom két toronnyal.A tornyok magassága 28 m. A tornyokban 3 harang van. Mennyezete fakazettás. Az oldalhajó körablakai a Rózsafüzér Titkait ábrázolják.
A szentély diadalívén : ” Áhítattal könyörögjetek, hogy az Úr könyörüljön rajtatok” -felirat áll, két oldalán a “Tanító Krisztus ” és a ” Szentháromság .”
A szentély körablakai a Szentlélek és hét ajándékainak képeit ábrázolják.
A főhajó felső két ablaka: Keresztelő Szt. János fejvétele “János az ő neve” felirattal, és Jézus a kereszten ” Íme a Te Fiad, íme a Te Anyád” felirattal .
A templom főoltára ruskiczai márványból készült Mária szíve oltár. Mögötte a magyar szentek festett képei: Szt. István, Szt. Margit, Szt. Erzsébet és Szt. Imre. Az oltáron elhelyezett szentségház díszes, réz-kovácsolt műlakatos ajtóval, fölötte kivilágított diadém. Az oltáron 6 réz műlakatos munkával készült gyertyatartóval. Az összes rész a háború alatt használt ágyúgolyóhüvelyből készült. Ugyancsak ebből készült a két díszes öröklámpa , valamint a keresztelőkút felső része. A kút alsó része is ruskiczai márvány. A templomnak két mellékoltára van. A vörösmárványból készült oltáron áll 1954 óta a Jézus Szíve szobor . A Mária Oltár karai márvány. Az oldalhajóban nyert elhelyezést Németh Aurélia szobrászművész által készült Fájdalmas Szűz Anya szobor . Féltett kincse a templomnak a nagy kereszt a Krisztus szoborcorpussal . Ezt a keresztet az 1700-as években Pálosvörösmarton élő pálos szerzetesek faragták, innen került a régi templomba. Amikor a visszavonuló németek a templomot felrobbantották, csodával határos módon a kereszt épen maradt, s azt a hívek kívánságára az oldalhajóban helyezték el 1953-ban.
A szószék velencei üvegmozaik. A feltámadás jelképét, a bárányt ábrázolja a győzelmi lobogóval.
A Jézus Szíve szobor 1954-től, a Mária szobor 1948-tól, a hordozható Mária szobor Sárkány József pap adományából 1957-től van a templomban
A 14 kerámia stációt , a keresztutat Németh Aurélia szobrászművész készítette s Dr. Brezanóczy Pál érsek úr ajándékozta a horti templomnak.
A gyóntatószékek egri ferencesek ajándékai.
Felhasznált irodalom
1. A Horti róm. kat. egyházközség képviselőtestületének jegyzőkönyvei, abban foglalt határozatai.
Főegyházmegyei jóváhagyásokkal)
2. A plébánia irattárában megtalálható templomépítéssel kapcsolatos levelezések, költségvetések, műszaki leírások, tervrajzok.
3. Gulyás István Horti esperes-plébános emlékiratai.
4. Abavári János Horti esperes-plébános feljegyzései.
5. Somodi János Horti c. kanonok-plébános, szentszéki bíró feljegyzései.
Fentiek felhasználásával az anyagot összegyűjtötte, a templom történetét összeállította:
Tánczos Istvánné
a Batthyány József Általános Iskola nyugalmazott tanára„
További felhasznált forrásanyag: Tóth Ferenc: „A Horti Egyházközség Története” című könyvéből részletek.