” 1790 körül épült, erősen átalakított, eklektikus stílusban. Földszintes kúria, barokk maggal. Homlokzata héttengelyes, a középső három előtt zárt veranda. Jobb oldala tíznyilásos, baloldalt négynyílásos. Belsejében több teknőboltozatos szoba. A főépületen nyeregtető zsindellyel, a toldalékrész pala-nyeregtető.” (Barcza-Vigyázó: A Mátra részletes kalauza. Bp. 1930.)
A háború alatt és az utána következő években a kastély nagyrészt tönkrement, melléképületeinek egy része azonban megmaradt.
A kastély volt helyén épült a hatvanas években a kultúrház.
(1870-1931)
A Batthyány-i korszak
” A Batthyány családról elmondhatjuk, mind a mai napig nagy tiszteletben állnak a község lakói előtt. Batthyány József és Miklós sokat tettek a községért, habár nem mindig laktak itt Horton. Batthyány József gróf főispánnak volt a fia Dr. Batthyány-Strattmann László herceg, a híres szemorvos, aki egész életét a gyógyításnak szentelte.
1870. október 28-án született Dunakilitiben. Korán árván maradt. Tízéves korától a jezsuiták kalsburgi, majd kalocsai intézetében nevelkedett. Kisdiák korában különös érzékkel segített beteg pajtásain. A bécsi egyetemen saját kedvtelésére kémiát tanult. Hamar észrevette népe elhagyatottságát. Köpcsényi kastélyát kórházzá alakította. Úgy érezte, hogy nem csak vagyonát, hanem önmagát is a szegények szolgálatára kell állítania. 30 éves korára orvosi diplomát szerez, s új korházát maga vezeti. Felesége a tiroli Coreth Mária Terézia. Megtanul magyarul, s áldozatos anyasága mellett a betegek, szegények, szülő anyák ápolója lett. Teljes javadalmával tudatosan a népet szolgálta. Erre nevelte 11 gyermekét is.
Később Körmendre költözött, ahol szintén egy kórházat rendezett be. Ingyen gyógyította a szegényeket, árvákat, rászorulókat. Családi élete egyszerű, de bensőséges volt. Napjának központja a szentmise, melyen az egész család részt vett.
Sokszor a hálálkodó betegektől csak szerény imát kért és bűnbánatot. 14 hónapos kínos szenvedés után halt meg Bécsben, 1931. január 22-én. A 3. évezred elején boldoggá avatták.[5][5]
Halála után Hort községnek külön gyászjelentést küldött a család, amelyben fájdalmasan tudatják a halálhírt. A horti birtokát gyermekei örökölték, és ők lettek a templom patrónusai is. 1838-ban halt meg és a horti temetőben nyugszik a kis Laura Mária hercegnő, aki szintés a Batthyány családból származik. ”
Ezen történeti leírás, Tóth Ferenc: „A Horti Egyházközség Története” című könyvéből részlet
Hort, az 1900-as évek elején.
A Winterberg kastély az 1940-es években.
Hort.
” Hort. A hatvani járásban, a Nagy-Alföld éjszaki részén, teljesen sík vidéken a Szárvágy és Ágó-patakok mellett fekszik. Eredetileg bessenyő telep volt, melyet Béla király névtelen jegyzője szerint a bessenyők földjéről jött Tonuz Aba törzse népesített be. Az 1332–37-ik évi pápai tizedjegyzetekben Hwrth néven szerepel, plebániája a patai esperesi kerületbe tartozott. 1433-ban a Pálóczi családot iktatja be az egri káptalan a helység birtokába. E család utolsó 47sarja, Pálóczi Antal zempléni főispán, 1526-ban Mohácsnál lelte halálát, s több vármegyében fekvő birtokai uratlanná váltak. Pálóczi halálának hírére a Ráskayak és a Dobó testvérek tartottak igényt Hortra, melyet Ráskay Zsigmond, Adácscsal, Szücsivel és Ecséddel együtt elfoglalt. 1539 táján Werbőczy István tette rá a kezét e helységre, a mi ellen a Dobó testvérek, Ferencz, Domokos és István tiltakoztak. 1552-ben Bebek Ferencz és György birtokában találjuk, Bebek azonban hűtlenségbe esett, mivel az 1556-ik évi országgyűlésen meg nem jelent s Ferdinánd király megfosztván őt javaitól, Hortot Alaghy Györgynek és Themes Ferencznek adományozta. Az 1549–52-ik évi adóösszeírás szerint 10, 1564-ben 18 portája volt. 1589–90-ben az egri vár fenntartására szolgáltatta be a főpapi tizedet. Az 1635-ik évi összeírásban 4, 1647-ben 2 1/2, 1675-ben 2 1/2, 1686-ban 2 portával van felvéve. 1693-ban gróf Koháry Istváné, kinek itt 38 jobbágytelke volt. 1741-ben gróf Koháry András József tábornok birtoka. A XIX. század első felében gróf Batthyány József, Miklós és Vinczéné, továbbá Kendelényi Ferencz bírtak itt földesúri joggal. Jelenleg gróf Batthyány Lászlónak, Winterberg Gyulának és Horti Jenő dr.-nak van itt nagyobb birtoka. A községben 1873-ban nagy kolerajárvány uralkodott. A róm. kath. templom 1769-ben épült. Winterberg Gyula kastélya eredetileg a báró Stillfried családé volt, melyet a jelenlegi tulajdonos 1894-ben építtetett ujjá. A község területe 7505 k. hold, lakóházak száma 673 és a lakosság 3727 lélek, a kik közül 5 német, 2 tót, a többi magyar; vallásra nézve róm. kath. 3648 gör. kath. 1, ref. 5, ág. ev. 5. izr. 68. A helység lakosai önkéntes tűzoltó egyesületet tartanak fenn. Van a helységben nyári gyermekmenhely is. Mint ipartelep Tóth Mátyás gőzmalma érdemel említést. A község postája, távíró és vasúti állomása helyben van. E helységhez tartozik: Pusztahort, Alsócseple, Felsőcseple, Miklóstanya, Józseftanya, Pusztanagyhát, Lászlótanya, Dencstanya és a Winterberg szőlőtelep.
