ELISMERÉSEK

” Mindenkinek kellene, hogy legyen valami, amit önzetlenül tesz, pusztán azért, hogy a másoknak szerzett örömmel magát boldogítsa.”

Nekem ez megadatott a HORTH Anno oldal létrehozásával és gondozásával.
A ma Horton élő ember számára vajon mit mesél a ködbe veszett múlt?
Kell, hogy megismerjük mindannyian, akik ebben a községben élünk és dolgozunk, vagy innen származunk – mint egy nagy család tagjai.
Jóleső érzést kölcsönöz az a tudat, hogy az előttünk itt élőknek és a faluért önzetlenül dolgozóknak ezen az oldalon emléket állíthatok.
Köszönet mindazoknak, akik követik az oldalt és értéket látnak a munkámban.

A HORTH Anno jelenkori krónikása

” Czibolyáné Nagy Anna, díjazott 2023.11.10-i Dísztestületi ülésre készített méltatása

Díjazottunk egy nyugdíjas éveiben járó pedagógus, aki jelenleg is aktívan tevékenykedik szakmájában, nagy örömmel és odaadással tanít egy budapesti iskolában.
Hort falu szülöttje Ő. Tanulmányait Hatvanban, majd Budapesten folytatta. Közel négy évtizedig középiskolás diákoknak tanította a kereskedelem-marketing tudományát Gyöngyösön, melyet második otthonaként szeretett.
Életében biztos pontnak szülőfaluját-Hortot tekinti, ahová mindig megnyugvással tér haza. Munkája mellett a családja az első, ám szabadidejében szívesen és igen sokat foglalkozik a falu történelmével, az előttünk itt éltek történeteivel.
Közel 10 éve létrehozta a HORTH Anno oldalt, ahol azokat az értékeket közvetíti, menekíti át, amelyeket az őseink hagytak ránk. Az oldal 1800 követőt mondhat magáénak.
A Hortra kitelepített Esterházy család Horthoz kapcsolódó emlékeinek összegyűjtésével segítséget nyújtott a 2019-ben Forgács József által készített dokumentumfilm létrejöttéhez.
A HORTH Anno oldal követőivel – civilek összefogásával emléktáblát avattak a „770 éves Hort” évfordulóján a KRÓNIKÁSOK előtt tisztelegve, akik elsőként összegyűjtötték és megírták Hort község történetét. Emlékfákat ültettek a helyi általános iskola udvarán a település minden valaha volt tanítójának emlékére. Rendbe rakták a régi pedagógus sírokat, sírkereszteket újítottak fel, amelyeket a mai napig is gondoznak.
Közeli kapcsolatot ápol a falu régi, nagynevű tanítóinak családjával, akik értékes információkat, dokumentumokat biztosítottak a HORTH Anno számára, azok közreadására, az oldalon való közzétételre. Lelkesen támogatja, és szívesen közreműködik a Falumúzeum tárlatának gazdagításában.
Egy felkérés alkalmával történelmi sétát szervezett a településen a helyi általános iskolásoknak.
Hitvallása: ” Mindenkinek kellene, hogy legyen valami, amit önzetlenül tesz, pusztán azért, hogy a másoknak szerzett örömmel magát boldogítsa.
Nekem ez megadatott a HORTH Anno oldal létrehozásával és gondozásával.”
Hort Nagyközségi Önkormányzata a „településtörténet kutatásért, és települési emlékezet megőrzéséért” oklevéllel ismeri el Czibolyáné Nagy Anna tevékenységét. „

” Vannak nők – ó legyenek áldottak! – Akik nekünk az élet bája voltak.”

Drága Ancsa!

Juhász Gyula szép gondolataival azonosítom az én Ancsámat, Ancsánkat.
Amikor magam elé idézem a kedves, általános iskolás tanítványomat, az örökké csacsogó, igazságkereső, melegszívű kislány jelenik meg előttem. A gyakorlati órákon éppúgy az elsők között tartottam számon eredményei alapján, mint más tárgyakat tekintve. Nem voltak mindennaposak kapcsolataink, miután középiskolába került, majd főiskolára. A találkozásokon azonban élményt jelentett számomra, ahogyan diákélményeit előadta, s ahogyan tisztelettel, szeretettel beszélt tanárairól. Érződött szavaiból, hogy már választott: tanárnak készül. S bár a találkozásaink mind ritkábbak lettek, mégis figyelemmel kísértem sorsát.
Örülhettem, hogy ott lehettem esküvőjén és hosszú, boldog családi életet kívánhattam. Örülhettem két szép gyermeke születésének, felcseperedésének, s Kati lányát még taníthattam is.
A sors azonban kegyetlen. Éveken keresztül együttérzéssel figyeltük a család aggódását, a súlyos beteg férj, apa küzdelmét a gyilkos kórral szemben.
Akkor ismertem meg igazán a másik Ancsát, aki csodálatos energiával állt helyt a betegápolásban, gyermeknevelésben, a családfenntartó tevékenységben.
A gyász még erősebbé tette. Kétszeres erővel dolgozott munkahelyén, hogy a kis család anyagiakban hiányt ne szenvedjen. Volt emellett ideje itthon a gyerekek tanításával, lelki világával való törődésre is.
Eljutott hozzám annak a híre is, hogy iskolájában is nagyon tisztelik diákjai, kollégái. Érthető, nem változott. Ma is becsületes, szókimondó, de szívét, lelkét adó barát. Büszke vagyok, hogy én is barátja lehetek.

Ancsám! Maradj meg ilyennek! Nagyon szeretünk! Adjon az Isten még sok-sok örömteli évet, jó egészséget Neked, s családodnak.
Lehet-e nagyobb öröme egy szép kort megélt pedagógusnak, mint kedves tanítványára, annak nagyszerű emberi értékeire emlékezni.
Ez nekem megadatott.
Köszönöm Ancsa!

Pirike néni

Tariné Aradi Éva: Vendégségben a HORTH Anno a Terefere Hölgyek Köre délutáni rendezvényén.

” Kedves Ancsa!

Fantasztikus és nagyon értékes munkát végzel a Horth Anno megalkotása és működtetése során.

Nélküled a feledés homályába veszne mindaz, amit felkutattál, összegyűjtöttél majd rendszereztél és „csokorba” kötve átnyújtasz nekünk.

A múltunk ismerete tartást ad nekünk, és ha van eszünk irányt mutat a jövő felé.

Köszönjük, hogy ránk áldoztad az idődet, és így együtt tölthettünk egy kellemes és hasznos délutánt. ”

Május elején egy rendezvényen, számomra véletlenszerűen találkoztam egy újságíróval, aki arra kért meséljek a HORTH Anno oldalról, a szülőfalumhoz való kötődésemről.
Aki ismer, az tudja – én mindig kapható vagyok mesélésre, különösen akkor, ha érdeklődő hallgatóságra találok.

Az elbeszélésemért egy könyvet kaptam ajándékba, írójának számomra megtisztelő soraival.

Akinek meséltem a HORTH Anno oldalról és a köréje szerveződő eseményekről: Rózsa Péter, Déri János-díjas magyar újságíró, egyetemi tanár.

Ettől nagyobb elismerést nem is kaphattam volna az oldal elindításának 10. évfordulóján.

Fotó: Rózsa Péter / forrás: internet

„Tegnap egy nagyon különleges eseményen vettünk részt tanítványommal Litkei Hannával. Mint Heves vármegye kicsi kultúrattaséja, társaival azt a feladatot kapták, hogy szervezzenek meg egy kulturális programot. Vendégeket is hívhattak, így jelen volt a megye főispánja, illetve a KicsiNagykövet program kitalálói és projektmenedzserei. Hanna meghívta Czibolyáné Nagy Annát, aki a Horth Anno weboldalt és facebook oldalt szervezi és gondozza. Ezt röviden bemutatta a közönségnek, mint olyan kultúrtevékenységet, ahol a falu képekben, írásokban dokumentált emlékeit őrzi, gyűjti. Nagyon sikeres program volt.”

Piroska Sára